Keresés a GYIK-ben
Mikor és milyen módon érhetőek el a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szolgáltatásai?
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( a továbbiakban: Ákr.) 26. § (2) bekezdése szerint, ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a hatóságnál rendelkezésre álló - módra áttérhet.
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.), és a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1997. évi XI. törvény ( a továbbiakban: Vt.) azonban kizárja az Ákr. 26. §-ának alkalmazását [ld.: Vt. 38. § (3) bek. és Szt. 45. § (2) bek.] és a kapcsolattartást kizárólag az Szt. és a Vt., valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény ( a továbbiakban: Eüsztv) szabályai alapján rendezi.
Az Eüsztv. 3. § (1) bekezdése rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz való jogról, amely szerint Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze.
Az Eüsztv. indoklása szerint az említett alapelv szerint az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel a lehető legtágabb körben elektronikus úton tartson kapcsolatot, így különösen nyilatkozatait elektronikus úton tegye meg, eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze, és ahhoz is, hogy vele is elektronikus úton tartsák a kapcsolatot, számára az iratokat elektronikus úton küldjék meg.
A veszélyhelyzetben kiadott rendelet hatósági eljárásban alkalmazandó határidőkre gyakorolt hatása kapcsán az alkalmazandó határidőkkel kapcsolatban központi utasítás várható az IM-től.
Forrás: ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság, NKFI Hivatal
A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.), és a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1997. évi XI. törvény ( a továbbiakban: Vt.) azonban kizárja az Ákr. 26. §-ának alkalmazását [ld.: Vt. 38. § (3) bek. és Szt. 45. § (2) bek.] és a kapcsolattartást kizárólag az Szt. és a Vt., valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény ( a továbbiakban: Eüsztv) szabályai alapján rendezi.
Az Eüsztv. 3. § (1) bekezdése rendelkezik az elektronikus kapcsolattartáshoz való jogról, amely szerint Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét - az e törvényben meghatározott módon - elektronikusan intézze.
Az Eüsztv. indoklása szerint az említett alapelv szerint az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel a lehető legtágabb körben elektronikus úton tartson kapcsolatot, így különösen nyilatkozatait elektronikus úton tegye meg, eljárási cselekményeit elektronikus úton végezze, és ahhoz is, hogy vele is elektronikus úton tartsák a kapcsolatot, számára az iratokat elektronikus úton küldjék meg.
A veszélyhelyzetben kiadott rendelet hatósági eljárásban alkalmazandó határidőkre gyakorolt hatása kapcsán az alkalmazandó határidőkkel kapcsolatban központi utasítás várható az IM-től.
Forrás: ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság, NKFI Hivatal