Keresés a GYIK-ben
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a biztosított jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot?
Csupán a 4 százalék, legfeljebb a 7 710 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a foglalkoztatónál marad (ami egyéb bevételként kell elszámolnia), vagy csak ezt az összeget (4 százalék) kell levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik?
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet, ezek az egyéni járulékok, amelyek a biztosítottat terhelik.
A munkáltató, foglalkoztató a Tbj. szabályai szerint nem köteles egyéni járulékokat fizetni, ez a kötelezettség a munkavállalót terheli.
A Tbj. 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni a NAV részére.
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4 százalékot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többit viszont „nem teheti el”, mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.
Mindezek mellett a járulék mindig valamely társadalombiztosítási ellátás fedezete, ezért a munkáltató semmiképp nem kaphatja azt meg. A munkáltatók támogatása a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet, ezek az egyéni járulékok, amelyek a biztosítottat terhelik.
A munkáltató, foglalkoztató a Tbj. szabályai szerint nem köteles egyéni járulékokat fizetni, ez a kötelezettség a munkavállalót terheli.
A Tbj. 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni a NAV részére.
A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4 százalékot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többit viszont „nem teheti el”, mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.
Mindezek mellett a járulék mindig valamely társadalombiztosítási ellátás fedezete, ezért a munkáltató semmiképp nem kaphatja azt meg. A munkáltatók támogatása a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)