Milyen intézkedésekre, azonnali segítségekre számíthatnak a vállalkozások a finanszírozási problémák kezelésével kapcsolatban?

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet alapján:

• 1. § alapján a magánszemélyek és vállalkozások 2020. március 18-áig megkötött hitel- és kölcsönszerződéséből, illetve pénzügyi lízingszerződéséből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre kerül, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja. Ezzel összefüggésben a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés év végéig meghosszabbodik.
• 2. § alapján a rendelet hatálybelépését (2020. március 19.) követően felvett új fogyasztói – zálogjoggal nem biztosított - hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,9 százalék) 5 százalékponttal növelt mértékét, azaz összesen az 5,9 %-ot. A rendelkezéssel valamennyi fogyasztási hitel, azaz a személyi kölcsön, a hitelkártya és folyószámlahitel is érintett.
• 3.§ alapján a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni, továbbá a bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.
• 4. § alapján a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól. A munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, amelynek havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, azaz a 7710 forintot. Továbbá a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek ezen időszakra vonatkozóan nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni.
• 5. § alapján a személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók (KATA) a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.
• 6. § alapján a veszélyhelyzet időtartama alatt munkavállalási szabályok rugalmasabbak lesznek, annak érdekében, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással. Pl. a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben szereplő közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, illetve egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést, továbbá a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

Forrás: ITM Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért Felelős Államtitkársága