Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót, hogy orvoshoz menjen? Mit fizet a munkáltató ezen idő alatt?

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. § (1) bekezdés szerint soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni

a. ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására (…);

b. ha az „Egészségügyi Nyilatkozat”-on nyilatkozat tételére kötelezett munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató az ott felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön.

Soron kívüli személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha a munkát végző személy a rendelet 2. számú mellékletének III. 1. alpontjában felsorolt tünetek bármelyikét észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élő személyen (7. § (2) bekezdés). Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet többek között a munkáltató és a munkavállaló is (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 7. § (3) bekezdés e) és g) pontok). A munkavállaló fertőző betegségének gyanúja esetén az orvosi vizsgálat adott esetben igazolhatja azt, hogy

• a munkavállaló beteg, amely miatt a munkáját ellátni nem tudja,

• közegészségügyi okból hatósági elkülönítése, vagy foglalkozástól eltiltása vagy járványügyi zárlat alá vétele miatt keresőképtelen állományba vétele szükséges (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § a) és g) pontjai).

A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés okán megállapított keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor.

Forrás: ITM Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság